Ménurfiakról (2012.)
A nyilvánosan látogatható baranta foglalkozások jelenleg szünetelnek, de a lenti írást mindenképpen olvasd el, és figyeld a hírenket!
Egy (már 5 :) évvel ezelőtt valami elindult városunkban, amiből a járókelők csak azt látták, hogy fiatalok és idősebbek seprű és gereblye nyelekkel csendben sietnek valahová. Sokan nem értették és talán ma sem értik mire kellenek ezek a szerszámnyelek, néhányszor a járőröző rendőrök is igazoltattak minket. Igen minket, mert én is közéjük tartozom.
Tóth Gábor vagyok a Monori Ménurfiak MAG-Baranta Kör alapítója és névadója.
2007-ben az Ady Úti Általános Iskolában (volt ÖKU) mi indítottuk a monori Baranta foglalkozást, ami a Ménurfiak első igazi "közszereplése" volt.
A Ménurfiak létrejöttében sokat segítettek:
az MHSE Rákosmente Baranta szakosztály-Koska György (szervezés, bemutatók, foglalkozások, előadások tartása)
Az Ecseri Hunor-Magor hagyományőrző Íjász baráti Társaság (területkijelölő szertartás 2003-ban és a Ménurfiak bemutatkozó előadása 2007-ben)
A Gyömrői Szent László Haditorna Egyesület (területkijelölő szertartás 2003-ban és a Ménurfiak bemutatkozó előadása 2007-ben)
A Monori MAG (szervezés, raktározás, szállítás)
A "balassady" Monori Népfőiskola Ökumenikus-Magyar Kulturális Tanintézet (szervezés, előadások)
A monori Ady Úti Általános Iskola (volt ÖKU) a foglalkozásoknak helyet adó tornaterem bérletével segít
A monori Egy Falu Egy Város Egyesület (a szabadtéri íjászedzések az ő birtokukon zajlanak)
Kik azok a Ménurfiak?
Röviden nagyon nehéz meghatározni, de néhány szóban kifejtve: a Ménurfiak a dr. Halász János halála után beszűkült egynézetű helytörténeti kutatások kiegyenlítését, egyensúlyba hozását tartják fő feladatuknak. „hallgatassék meg a másik fél is”
Természetesen a Baranta gyakorlása, és a MAG-Magfalva népszerűsítése is hozzá tartozik.
A "Képtár" menűpontban a Ménurfiak jelképét, címerét, hétköznapjait, ünnepnapjait stb. bemutató képeket és magyarázó szöveget is találnak.
A gondolataink nagyon jól kifejezi Sólyomfi Nagy Zoltán: Intés István katonáihoz című szerzeménye, amit a Ménurfiak himnuszának választottam.
Nevünk a -- Ménurfiak -- dr. Halász János Monor névmagyarázatának kiegészítéséből származik.
(Ménar-Ménur-Monor) A szófejtéshez és a történelmi háttér megértéséhez segíthet például Baráth Tibor: Magyar népek őstörténete című háromkötetes munkája. Mivel sokan kérdezték már csak egy kis segítség: Ménur=Ménrót=Nimród=Nimrúd, hogy néhol oda-vissza kell olvasni annak oka van és erről Práczki Pista bácsi tudna mesélni. . . szóval röviden nem is lehet elmondani a Ménurfiak eredetét, mert a történet az égben kezdődött. . .
Ahogy a Magyarsághoz, úgy a Ménurfiakhoz tartozás is vállalás kérdése, nem elég Monoron lakni, és nem kötelező Monoron lakni, hogy valaki a Ménurfiak tagja lehessen. A nevünkben az ú betűt azért írjuk röviddel, mert ezzel utalunk a Sumér-Magyar rokonságra. (Ur, Uruk város neve) Mi tartjuk a rokonságot.
Jelképünk egy monori isterázsahegyi (strázsahegyi) pincéről származó kovácsolt tetőcsúcs dísz, ez egy feltámadás- újjászületés jelkép. A jelkép részletes magyarázata Pap Gábor előadásában hallható itt:
http://naput.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=979&catid=55:eloadasok&Itemid=109
Mint minden megszerzett tudás ez is új kérdéseket vet fel, de őszintén remélem, hogy dr. Halász Jánost Monoron nem kell bemutatnom, aki ismerte őt és az (ős)helytörténeti, nyelvészeti kutatásait az tudja miről van szó. Ha mégsem, akkor egy Baranta foglalkozáson szívesen beszélek róla az érdeklődőknek.
Mi az a MAG?
Sokaknak ismerősen hangzik a Monori MAG név, de most nem a szocializmusban leépített és széthordott, előtte világhírű Monori Magtenyésztő vállalatról van itt szó. A MAG egy rövidítés: Mintaként Alkalmazott Gondviselés, tanítással, népi gyógyítással és minta-példamutatással foglalkoznak. Ezek egy része Monor és Gomba közti Magfalván történik, emellett országszerte előadásokat tartanak és MAG-okat szerveznek.
Mi az a Baranta?
Így magában mondva és leírva ma már nem derül ki, azonban ha hozzátesszük a Hagyományos Magyar Harcművészet jelzőt, akkor néhányan már sejtik, de többen még ezután sem értik.
Mielőtt feltennék maguknak a kérdést, hogy volt-e a magyaroknak harcművészetük én válaszul azt mondom több mint ezer Barantás társam helyett, hogy igen volt és van magyar harcművészet, a jövője viszont rajtunk is múlik…
Hogyan kapcsolódik a Ménurfiak és a Baranta?
Mindkettő egy elfelejtett-elfelejtetett hagyományt kíván életre kelteni, és ma már mondhatjuk, hogy mindkettővel jelentős eredményeket értünk el.
Több mint egy évezrede történt, hogy idegen hatásra elhagytuk ősi szokásaink, írásunk, vallásunk. Szerencsére ezek búvópatakként újra és újra előjöttek a népemlékezetben, így bizonyos dolgok napjainkig fennmaradtak.
Ezekből a megmaradt morzsákból építkezik a Baranta, a folyamatos kutatásnak és gyakorlásnak köszönhető, hogy a morzsából újra életre kelt.
Valaki mégis azt mondta, hogy „figyeljetek én gyerekkorom óta Barantázom, semmi szükség, hogy ti most megmutassátok nekem! Fára másztam, fogócskáztam, verekedtem-birkóztam, saját magam készítette íjjal nyilaztam.”
Igaza volt, ezek a Baranta alapjai, de tudomásul kell vennünk, hogy ezer év után újra egy nagy emlékezettörlés részesei vagyunk.
(emellett már falun is fogynak a megmászható fák, a ligetek. . .)
(Nagy szükségünk lesz a Barantára, mert növeli a testi erőt, fokozza az önuralmat és összpontosító képességet és a foglalkozásaink egyben élő történelemórák is.)
Minket magyarokat szeretnének kitörölni még az emlékezetből is, a múltunk elvették és a jelenünk előre vetíti, hogy ezen az úton haladva nem lesz jövőnk itt a Kárpát-medencében.
Ahogy a hirdetéseinkben írtam, a Barantát ma sportnak neveznénk, de egykor a túlélést és a szórakozást is jelentette.
A születéstől a halálig végigkísérte és segítette a magyart, a gyermekkorban elkezdett játékok az életre nevelést, harcra való felkészülést, felnőtt korban a szinten tartást.
Öregkorban kinyújtotta az élhető élet határait, gondoljunk csak a keleti vének mozgékonyságára és szellemi frissességére, ezeket mind a lélekkel töltött testgyakorlásnak köszönhetik. Az elveszett örökségünkből nagyon sokat a keleti népek szokásai, használati eszközei, ételei között találunk! (kazah, mongol, baskir, Kína nemzetiségei pl. ujgurok stb.)
Az előbb elmondottakból következik, hogy a Barantát nem lehet egyetlen sporttal sem összehasonlítani, mert azokkal ellentétben az egész életre vonatkozik. Mai világunkban egy divatos sportból akár meg is lehet élni, persze ehhez vállalni kell a sok lemondást, a sokszor életellenes terméket kínáló szponzoroknak meg kell felelni, ott a versenysport állandó velejárója a sérülés és természetesen a teljesítménynövelő szerek egészségkárosító hatása sem utolsó szempont. Arról persze lehetne vitázni, hogy éppen tiltott vagy engedélyezett szerről van szó, tulajdonképpen ez teljesen mindegy.
Ha mégis versenyszerűen szeretnéd űzni a barantát, azt is megteheted, versenyeink jó hangulatú baráti összejövetelek, ahol a Kárpát-medence magyarjai összemérik tudásuk, nálunk a "dopping" általában pörkölt, gulyásleves, kemencében sült kenyér, lepény, perec, házi lekvár, házi szörp...
A Baranta a versenysportokkal ellentétben inkább szórakozás, közösségi élmény, a Barantás táncol, rovással ír, énekel, bottal, dárdával vív, birkózik, íjászkodik, láncinget fűz, köleskását, gyógyteát főz, vagy éppen népmesét mond.
Aki nem hiszi járjon utána. . .
www.menurfiak.gportal.hu
www.mhsebaranta.gportal.hu
www.magtar.hu
Ménurfiak
|